Rejtvény
A magyar Szent Korona Dukász Mihályt ábrázoló görög feliratú zománcképe. Köszönjük a megfejtéseket! Következő fejtörőnk: Egyik költöző madarunk… melyik is? A megfejtéseket a hónap utolsó napjáig várjuk a nyergesikonyvtar2020@gmail.com e-mail címre, vagy személyesen az Ady Endre Művelődési Központ könyvtárába. (Nyergesújfalu Kossuth L. u. 89.)
A régi római naptár márciustól számított hetedik hónapja (latinul: September mensis – hetedik hónap). Akkor sem cserélték fel másra, amikor hónapunk a kilencedik lett (kivéve egy rövid időszakot, mikor Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus császár önmagáról Germanicusnak nevezte el. A hónap régi magyar nevei: Mérleg hava, Szent Mihály hava.
Szeptember 1.: A meteorológiai ősz kezdő napja. E napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni. Egy kedves találós kérdés is fűződik e naphoz (Egyed névnap lévén): „Mikor van a túrós csusza neve napja? – Egyed napján.” Az új tanév első napja. A kiegyezés után, Eötvös József a Vallás és Közoktatási Minisztérium vezetője elrendelte községi iskolák létesítését ott, ahol nem működtek egyházi népiskolák. Állami tanítóképzők felállításával szorgalmazta a tanítóképzés színvonalának emelését, gondot fordított a színvonalas népiskolai tankönyvek elkészítésére. Törvényjavaslatát 1868. december 15-én szentesítette a király. Ezzel megszületett Magyarország első népoktatási törvénye. Pénzbüntetés terhe mellett kötelezett minden szülőt, hogy gyermekét hatéves korától tizenkét éves koráig iskolába járassa. Ettől kezdve lépett érvénybe Magyarországon az általános iskolakötelezettség (más szóval tankötelezettség). A múlt század közepe óta (néhány kivételtől eltekintve) szeptember első hétfőjén kezdődik a tanítás.
Szeptember 8.: Kisasszony napja: E napon ünnepeli a r. k. egyház Szűz Mária születésnapját. Az ünnep magyar elnevezése a 15. századig vezethető vissza. Régen a cselédek szolgálatba lépésének az ideje. A dióverés kezdete. E naptól kezdve búcsúznak s majd indulnak útnak a fecskék és más vándormadarak. Szeptember 23-ától, az őszi napéjegyenlőségtől (ez az őszpont) számítjuk az Északi-félteke csillagászati őszének eljöttét. Bár szeptember elejére rendszerint kialakul egy változékony, hűvösebb idő, ezt a hónap vége felé felváltja a nyárra emlékeztető időjárás, megérkezik a „vénasszonyok nyara”. Ám a szép utónyarat nem ismerik az egész Földön: az északi szélesség 30. és 60. körei között azonban mindenütt jelentkezik Európában: a legfelismerhetőbben egy hatalmas háromszögletű területen, melynek déli csúcsa Athén, keleti csúcsa Moszkva, a nyugati csúcsa pedig a skót Edinburgh tájéka. Mivel országunk ennek a háromszögnek a közepén fekszik, ezért elég gyakori a csendes, őszi utónyár, a „vénasszonyok nyara”! Az olaszok és a franciák Szent Márton nyarának nevezik, mivel náluk még novemberben is színesek a fák, az angolok Lukács nyara néven emlegetik, Észak-Amerikában “indiánnyár” a neve.
Szeptember 29.: Mihály napja: A szeptemberi jeles napok közül kiemelkedik Szent Mihály napja. A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály egyike a hét arkangyalnak (főangyal), ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. A nyergesújfalui templom védőszentje. Mihály napjához legközelebb eső vasárnap tartják a búcsút. A templomban ünnepi misét tartanak, régen a rokonság e napon összejött, az elszármazottak is hazalátogattak. A búcsút búcsúbál zárta. A búcsú eredeti neve „elengedés” volt. (A magyar „búcsú” kifejezés arra utal, hogy az ember búcsút vesz a rá váró büntetéstől, Jézusnak az Egyház révén közvetített kegyelme által. A búcsú kapcsolódhat a templomok védőszentjének évente megtartott emlékünnepéhez is.) E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt.
Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például: „Aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot.” Szent Mihály-nap után megkezdődött az ún. kisfarsang ideje. Szüreti mulatságok: Nyergesújfalun lovas felvonulást is tartottak ezen időszakban: elöl mentek a legények lóháton, őket a bíró hintaja, majd a többi kocsi követte. Este a kocsmát feldíszítették szőlőfürtökkel. Aki lopott belőle, és a csőszök észrevették, azt a bíró elé vitték… büntetést kellett fizetnie. Lakodalmazások – Katalin napjáig (nov. 25.).
összeállította: Katonáné Bergmann Violetta
@dyművek 